Vannak cégek, melyek beleesnek abba a hibába, hogy amíg az egyik oldalon rengeteget költenek kinézetre, a másik oldalon jelentéktelennek tartják, hogy elfogadható modorú embereket alkalmazzanak recepciósnak/takarítónak. Talán nem is gondolja a vezetőség, hogy sok esetben ez mennyire sokat számít, hiszen az érkező vendég/partner/leendő munkatárs velük találkozik először, nem a szőke titkárnővel, akinek fizetik a fittnesst, ruhapénzt, hogy kellemes megjelenésű legyen. Az alábbi két levél szerintem tipikus példája, mennyire befolyásolhatja egy munkahely megítélését az első ember, akivel a cégnél találkozol.
A sztorim sajnos nem interjúról szól, de szerintem illik ide.
Behívtak állásinterjúra a Tescoba. Meg is érkeztem időben, délután 3/4 kettőre, az interjú 14:20-kor volt. Ez, mint később kiderült, igen rossz időpont, ilyenkor van műszakváltás. A vevőszolgálaton a hölgyek telefonálgattak, hogy mikor mehetnek, illetve melyik busszal merre, nem sikerült megkérdeznem tőlük, merre menjek. A harmadik telefon után egyszerűen elmentek hangosan odaköszönve a kollégáiknak, pedig előtte többször is finoman megszólítottam őket, de nem reagáltak. Végül megérkezett a váltás, rövid kipakolás után végre megkérdezhettem, merre menjek. A recepcióhoz érve már két óra volt, ahol a váltás miatt 14:10-ig nem tudtam megszólítani a biztonsági őr hölgyet. Nincs jogom ítélkezni felette, illetve a főnöke felett, de szerintem akit odaraknak a bejárathoz, legalább lássák el egy listával az alapvető higiéniai és viselkedési szabályokról. Az időnkénti hajmosás nem szabad, hogy luxus legyen a mai világban pl. Mire végre szóbaálltunk, kiderült, hogy a hölgynek fogalma sincs ki az, akihez jöttem. Rendben, derítsük ki. Mivel e-mailt kaptam, én nem tudtam az urat felhívni. A hölgy nem zavartatta magát, intézte a műszakváltás miatt hazamenők átvizsgálását, miközben többször kértem hogy keresse meg az illetőt, vagy szóljon akárkinek, aki esetleg tudhatja, mert annak ellenére, hogy fél órával az időpont előtt érkeztem, éppen késésben vagyok a készséges kollégák miatt. Ekkor megnézte mégegyszer a telefonlistáját, közölte, hogy nem talál rajta ilyen nevet, majd újból nem foglalkozott a témával. 14:40-kor feladtam és eljöttem. A Tescoról megvan a véleményem. Köszönöm a lehetőséget.
Nyári munkát keresek, így jutottam el az egyik Mc Donald's-hoz. Amikor bementem, egy ott dolgozó néni leültetett, majd szólt a főnöknek, aki 20 percet váratott. Ezalatt a néni elmondta milyen körülmények között kell dolgozni, közben persze a saját magánéleti problémáit is. Annyira elvette a kedvem, hogy amikor hallgattam a főnököt, már tudtam, én itt nem fogok dolgozni. Sajnálom a nénit is, hogy ennyi idősen ilyen helyen így kell dolgoznia, és sokkal fiatalabbak ugráltatják és semmibe veszik.
